12. fejezet - Te vagy a hősöm

Nagyon sajnáljuk, hogy megint ennyit késett a fejezet, de most már itt van, jó olvasást! Pinkie és Lara
12. fejezet – Te vagy a hősöm

Louis szemszöge

Lara meredten állt, és nézett a kivetítőre. Nem tudtam, hogy most maga az ötlet nemtetszett-e neki. Vagy hát fogalmam sincs. Mondjuk lehet tényleg nem a legjobb ötlet volt, de semmi más tippem nem volt. Ez olyan egyszerűnek tűnt, egy egyszerű videó, belerajzolt pálcika emberekkel.  Többre nem futotta.

Még mindig csak állt. A végén megszólalt, eltartva magától a mikrofont. A rajongóktól nem igazán értetettem, és csak a szájáról olvastam le, hogy majd később megbeszéljük.

- Remélem mindenkinek tetszett – szólalt meg Harry, amikor vége lett a videónak. – Nem szerettem volna, hogy ez napvilágra kerüljön– nézett rám szúrósan.

Majd a közönség felé fordulva feltette a kérdést, amit a rajongók eddig vártak. – Na, akkor kezdhetjük?

Erre elég sok lány sikítása volt a válasz, így Harry az első taktusokat megvárva, elkezdte énekelni a szövegét.

×

- Louis! – jött felém visítva Harry. – Normális vagy te? Az egy személyes videó volt!

A koncert végén tudott csak számon kérni amiatt. Így most élvezhettem Harry társaságát, miközben Lara elment valamerre Elisával.

- Harry, több mint két éve történt. Eddig senki nem látta örülj neki – vigyorogtam rá. – Inkább azt magyarázd, hogy merre van a barátnőd.

- Larával – hangzott a tömör válasz.

- Köszönöm, mert ezt eddig tényleg nem tudtam – vágtam fejbe Harryt, mire elkezdte megdörzsölgetni azt a pontot.

- Az egész világnak mutogatod az alsógatyás videóm, és erre még fejbe is vágsz? Rossz vagy Boo Bear – villantotta meg a fogait, és sunyin figyelte mit reagálok rá.

- Azt hittem már elfelejtetted.

- Dehogy, arra is emlékszem még, hogy LouLou-nak hívták Elisáék macskáját, pont mint téged.

- Ő egy nagyon jó macska volt – hallottam meg a hátam mögött Lara hangját, s közben leültek mellénk Elisával.

- Merre jártatok báránykáim? – kérdezte Harry, majd Lara felé fordulva tovább folytatta – Egyesek nagyon aggódtak érted.

Szúrós pillantást vetettem rá, majd arrébb fordítva a fejem Lara mosolygó arcával találtam szembe magam.

- A pálcika emberkék egészen hasonlítottak hozzánk. Tényleg nagyon tetszettek – mondta, miközben az ujjaival dobolt. Biztosan ő is inkább már túllenne a beszélgetésünkön, de Harryék még akadályoznak.

- Uramisten, úgy csináltok, mintha sosem lett volna köztetek semmi – szólalt fel Elisa. – Húzzatok már megbeszélni a dolgokat. Menjetek egyet sétálni, és ha anélkül mertek visszajönni, hogy nem lennétek együtt, nagyon megverlek titeket!

Larával szinte egyszerre pattantunk fel, és indultunk el. Harry hangját még hallottam, ahogy mormol valamit.

- Olyan elbűvölő stílusa van a nővérednek – motyogtam neki halkan.

- Azt hittem, hogy már kezdesz hozzászokni – eresztett meg egy félmosolyt.

- Azért még mindig megtud lepni.

Csendben lépkedtünk egymás mellett a sötétben. Lara folyamatosan hol a földet, hol a  cipőjét bámulta.

- Lara, miért csináljuk ezt? Én tényleg szeretlek, és soha nem tennék neked rosszat. Soha nem bántanálak meg még egyszer – álltam meg, és fordítottam magammal szemben. Kezemmel az álla alá nyúltam, hogy végre a szemébe tudjak nézni.

- Én elhiszem.

- Dehogy hiszed, látom rajtad.

- Tudom, és sajnálom – nézett rám, majd elfordította a tekintetét, és továbbindult.

Nem tudtam, hogy mit csináljak. Így csak lassan lépdeltem mellette. Az utca végén azonban váratlanul szembefordult.

- Amúgy kapok a videóból egy példányt? – kérdezte mosolyogva.

- Ha szeretnél, akkor talán kettőt is – vigyorogtam rá, mire kaptam egy gyors puszit. Mosollyal az arcommal csúsztattam a kezemet a kezébe. Tudtam, hogy még nem bocsátott meg, de szeret.

×

Harry szemszöge

Miután Laráék elmentek én is Elisához fordultam.
- Igazából nekünk sem ártana alaposabban átbeszélni a dolgokat.

Elisa elkomolyodott. Bólintott, de nem szólalt meg.
- Tulajdonképpen mit is csinált Fransisco? – kérdeztem igazából kicsit tartva a választól.
- Le akart feküdni velem. De én nem akartam. – sóhajtott fel Elisa – Erőszakos volt.
- Sejtettem – fújtam ki a levegőt. Pedig megígérte, hogy nem lesz semmi. – Az állat! Szerencséje, hogy gyorsan eltakarodott!
Elisa édesen elmosolyodott, és a mellkasomhoz hajtotta a fejét.
- Köszönöm, hogy itt vagy. Te vagy a hősöm – nézett rám komolyan. Vigyorogva válaszoltam.
- Tetszik ez a szerep.
Visszatértünk a szállodába, és rendkívül nagy elégedettséggel töltötte el,hogy Elisával a karjaimban aludhattam el.

Másnap korán reggel már Cambridge felé buszoztunk. Minden olyan jó volt! Igaz, hogy mindenki általános fáradtsággal küzdött, de mégis jó volt a hangulat. Lara és Louis kézen fogja jöttek meg tegnap, és így nem kellett Elisának elvernie őket. Pontosan nem tudom még, hogy miben állapodtak meg, határozottan jónak tűnik a dolog. Ezt majd meg kell kérdeznem Boo Beartől. Most majdnem mindannyian a turnébusz apró étkezőjében zsúfolódtunk össze. Csak Zayn hiányzott, de őt nem zaklattuk. Hagytuk aludni szegényt. Elisa az ölemben ült, és valami reggeli féle szendvicseket gyártott a többi lánnyal együtt. Hát így jár az ember, ha sokáig fetreng az ágyban. Nem jut ideje reggelizni.
- Niall! Tedd le! Várd meg a többieket! – szóltak rá a lányok a szöszire, de az csak elvigyorodott és bekebelezte az egyik szendvicset. Az általános alapzajt telefoncsengés szakította félbe. Elisáé volt. Rá se pillantva vette fel azonnal. Ám arcáról leolvadt a mosoly.
- Fransisco! Még van képed felhívni… Nem érdekel mit akarsz… Nem… - próbált közbeszólni barátnőm. Ezt nem nézhetem tétlenül!
- Hello Selyemfiú! – vettem ki a mobilt Elisa kezéből – Tegyél meg egy szivességet, és hagyd békén Elisát, és húzz el a francba!
Nem vártam meg, hogy válaszoljon. Kinyomtam. Most már felőlem mehet a médiához is. Ha rákérdeznek majd vigyorogva közlöm, igen, Elisa Keller a barátnőm!

- Szép volt Harry! – vigyorgott Loui. Én is ezt tettem. A többiek is csatlakoztak Boo véleményéhez.
- Köszönöm – súgta Elisa a fülembe, és hosszú csókot kaptam jutalmul.
- Egy ilyen reggelen nem hagyhattam, hogy egy ilyen selyemsrác elrontson mindent – vontam meg a vállam. Nem is sikerült neki. Felhőtlen hangulatban érkeztünk meg Cambridge-be, és fantasztikus koncertet adtunk!