2012. május 11., péntek

11. fejezet - Számíthatsz rám


Sajnáljuk, hogy csak ilyen sokára tudtuk hozni az új fejezetet, de össze jöttek a sulis dolgok... De itt van! Jó olvasást mindenkinek! :) Pinkie és Lara
11. fejezet - Számíthatsz rám



Elisa szemszöge

Harry szorosan ölelt, és simogatta a hátam, és csendben tűrte, ahogy könnyeimmel áztattam a felsőjét. Nem tudtam és nem is akartam megszólalni, ő pedig ezt figyelembe véve nem is próbált meg szóra bírni. Sosem gondoltam volna, hogy Francisco ezt teszi, nem gondoltam volna, hogy Harry karjai ennyire védelmezőek, hogy tényleg ennyire szeret.
 Kezdtem végre egyenletesebben lélegezni, és kissé lenyugodni. Harry az utolsó pár könnycseppet letörölte az arcomról, majd hirtelen valami idétlen fintorba vágta az arcát, amire felkuncogtam.
- Na végre! – mosolyodott el. – Mennyivel jobban tetszel így!
- Most miért? Nem tetszem akkor, ha rémesen festek? – zaklattam, mire rémülten rám tekintett.
- De, akkor is nagyon tetszel… nem mondtam hogy, nem. Azt mondtam, hogy mosolygás közben jobban tetszel, tehát..
- Jó Harry, ne folytasd, csak vicceltem – szóltam neki, mielőtt végképp belejön a magyarázásba.
- Azt hittem már tényleg így gondolod.
Nem feleltem neki, hanem még szorosabban hozzábújtam. Vállára téve a fejemet a göndör fürtjeivel játszottam.
- Nem akarok ebben a szobában maradni – jelentettem ki neki végül, miközben elhúzódtam tőle, és úgy néztem a szemeibe.
- Akkor cseréljünk, vagy cserélsz valakivel? Esetleg kérjünk teljesen új szobát?
- Nem úgy gondoltam – Szemeimmel fürkésztem őt, de sehogy sem akart leesni neki, hogy hogyan is gondolom. Ő pedig türelmesen várta a válaszom.
Ám mielőtt válaszolhattam volna az ajtón Louis és Lara kukucskált be.
- Minden rendben Elisa? – kérdezte a húgom, miközben beljebb lépett a szobába. Egy aprót bólintva jeleztem, hogy igen. Mire Lara láthatóan megkönnyebbült, és behívta maga után Louist.
- Ümm, akkor eljöttünk velünk sétálni? Így négyen. Még nem néztünk körbe, és gondoltuk elmehetnénk – hadarta el Lou.
- Szerintem jó ötlet, de előtte segítsetek. Át kell vinni a dolgaimat Harryhez, és rengeteg cuccom van – mosolyogtam rájuk. Harrynél ismét előjött az érthetetlen vicces arckifejezés, majd őrült széles vigyorba vágta arcmimikáját.
- Akkor pakoljunk! – csapta össze végül kezeit, majd kirontott a szobámból.
- Hova ment? – néztem utána, de nem igazán jöttem rá.
- Kit érdekel? Ti most együtt vagytok? – adott hangot megdöbbentségének Louis.
- Nem, egyáltalán, csak beköltözöm a szobájába – mondtam vigyorogva, ők ezt láthatóan elhitték. Harry pedig visszatérve hozzánk, egy puszit nyomott a számra, és vigyorogva közölte. – Még összepakoltam gyorsan.
- Hazudsz Elisa! – nevetett Lara. – Hogy lehetsz ilyen gonosz? Együttvagytok! Ez remek!
- Szerintem is – motyogta Harry, majd lehajolt, hogy megcsókoljon.

×



Lara szemszöge

Elisa jobban nézett ki már, de még így is aggódtam érte. Bár rendesen megleptek minket. Akkor ezért volt minden fura. Az utolsó ruhakupacot is sikeresen átvittük Harry szobájába, majd a többiektől elköszönve elindultunk. Céltalanul sétálgattunk. Louis az összes létező szökőkútnál megállt, hogy vízköpőset játsszon. A végére csuromvizesek voltunk mindannyian.
A nap végére egy park üres padjára telepedtünk le. Legalábbis mi Elisával, a fiúk a frissen nyírt gyepen bohóckodtak.
 - És ti Louis-val hogy álltok meg? – kérdezte a nővérem, miközben a játékközben egyre távolódó fiúkat figyelte.
- Éppen hódító hadjáratot folytat – mosolyodtam el. Mert hát végülis tényleg. Elisa furán nézett rám, így elkezdtem neki magyarázni: - Megmondtam neki, hogy hódítson meg újra, érje el újra azt a szintet.
- Tényleg nem vagy semmi – vigyorgott Elisa, majd átkarolta a vállam.
- Én úgy mondanám, hogy mi nem vagyunk semmik – mondtam neki.
- És tényleg. Egyikőtök rosszabb, mint a másik- jelent meg a két fiú. És mielőtt elintézhettük volna őket Elisával, csörgött Louis telefonja. Ezt addig Harry bánta.
- Joey volt. Holnap van a koncert este. És nekem még valamit el kell intéznem – Rakta le a telefont Lou, majd el is tűnt a szemünk elől.
- Nos, ez fura volt. Te tudsz erről valamit Harry? – fordultunk a srác felé, aki megvonta vállát, és közbe ujjait összekulcsolta Elisáéval. Így végül hárman indultunk el visszafele. Kicsit bántott Louis viselkedése, hogy csak úgy elment, és nem szólt, hogy hova.

×

- Lara! – futott oda hozzám nevetve Elisa.
- Mondjad – szóltam neki, miközben a nadrágomat próbáltam volna felvenni. A koncert előtti utolsó percekben sosem jön rám a nadrág. Fogalmam sincsen miért.
- Már megint ezzel szerencsétlenkedsz? – nézett rám vigyorogva.
- Igen, mert nem jön rám. Én ezt nem értem.
- Szólok Louisnak, hogy tornáztasson meg – kacsintott rám, miközben meglegyintettem a fejét.
- Inkább azt mondd, hogy miért keresel.
- Már csak rád várunk. Kezdenénk a koncertet.
- Egy fél pillanat és megyek. Tényleg… csak még a gatya.
- Jó, megvárlak kint – szólt, majd kilibbent az ajtón. Én pedig lenézve a gatyám gombjára szitkozódtam. S közben újabb vendégem akadt.
- Kész vagy? – nézett rám Louis az ajtóból. Nem válaszoltam neki, hanem még küzdöttem a gombbal. S amint sikerült, diadalittasan felkiáltottam.
- Most már igen! – vigyorogtam rá.
- Remek, akkor a cipőt is vedd fel, és mehetünk – mondta sietve.
- Nyugi, Louis, mindjárt kész vagyok. Hova sietsz ennyire? Máskor te ilyenkor még kész se vagy.
- Tudom, de ez most fontos – mondta, majd ki is hátrált az öltözőből. Mi ütött ezekbe?
Végül én is kiléptem a helyiségből, és sétáltam oda a többiekhez. Mindenkinek széles vigyor ült az arcán. Elisa még a kezemet is megszorongatta, miközben kiléptünk a színpadra.
Louis beállt a színpad közepére, s köszöntötte a rajongóinkat. Én közben Harryt piszkáltam egy göndör tincse miatt.
- Tehát, most egy meglepő videót fogtok látni – hallottam Louis hangját. Miről beszél? – Ez még az X-factor alatt készült.
Komolyan Harryék videóját mutatja be?
- Csak most idén kicsit felturbóztam egy fontos személy miatt. Nem vagyok egy számítógépzseni, szóval mindenki úgy nézze.
Döbbenten figyeltem, ahogy közeledik felém. – Lara Keller, ezt neked ajánlom.
S közben felmutatott a hátunk mögött lévő hatalmas kivetítőre. Először megjelent az x.factoros ház ajtaja, majd ahogy benyitunk a szobánkba. Majd feltűnik Harry a képben alsógatyában. Erre végre elmosolyodtam, de még mindig nem tudom mit akar ezzel Louis.
Feléfordulva kérdő pillantást vetek rá, mire ő visszafordít a kivetítő felé, ahol már megjelent két rajzolt pálcika figura. Az egyik Elisa mellett Lara névvel, a másik Harry mellett Louis névvel.
- Számíthatsz rám, Lara .

4 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik :D
    Szegény Elisát még mindig sajnálom :( Viszont nem értem teljesen hogy Louis tulajdonképp mit csinált viszont nagyon aranyos :))
    Nagyon jó és nagyon várom a kövit :D

    VálaszTörlés
  2. nagyonjólett *-*
    minél előbb folytatást ;)

    VálaszTörlés
  3. wiii imaadom:) siessetek a kovivel;)
    millionyipuszi:3

    VálaszTörlés